Gyönki, Viktória. Váltságfizetés a 10-11. századi Izlandon két nemzetségi sagában

From WikiSaga
Jump to: navigation, search
  • Author: Gyönki, Viktória
  • Title: Váltságfizetés a 10-11. századi Izlandon két nemzetségi sagában (Ransom-paying in 10-11th Century Iceland in Light of Two Icelandic Sagas)
  • Published in: Micae Mediaevales II. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról
  • Editors: Bence Péterfi, András Vadas, Gábor Mikó, Péter Jakab
  • Place, Publisher: Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola
  • Year: 2012
  • Pages: 25-32
  • E-text: Magyar Elektronikus Könyvtár
  • Reference: Gyönki, Viktória. „Váltságfizetés a 10-11. századi Izlandon két nemzetségi sagában.” Micae Mediaevales II. Fiatal történészek dolgozatai a középkori Magyarországról és Európáról. Eds. Bence Péterfi, András Vadas, Gábor Mikó, Péter Jakab, pp. 25-32. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, 2012.

  • Key words: Law, social reality (lög, samfélagsmynd)


Contents

Annotation

This article explores the Icelandic legislation system, with a focus on ransom. The introduction gives a picture of the legislation of the Commonwealth period in Iceland, the role of the Althing and the godis. The second half of the article examines the feud and its possible solution, the ransom. The author primarily uses evidences from Hrafnkel's saga and Njal's saga to give a perspective on how the system of ransom-paying functioned in medieval Iceland.

Lýsing

Hér er fjallað um íslenskt réttarfar á miðöldum með sérstöku tilliti til manngjalda. Inngangurinn fjallar almennt um réttarfar Íslands á þjóðveldistímanum, og hlutverk Alþingis og goða. Meginhluti greinarinnar fjallar um fæðardeilur og mögulegar lausnir á þeim með manngjöldum. Tekin eru dæmi úr Hrafnkels sögu og Brennu-Njáls sögu til að veita innsýn í það hvernig manngjöld gegndu hlutiverki í réttarkerfinu á Íslandi á miðöldum.

See also

References

  • Chapter 36: tólf aura: „Az összegek a következő módon alakulnak: Njautl szolgájáért, Svartért 12 ezüstöt kért, amely megfelelt egy cselédért fizetendő váltságnak.” (p. 29)
  • Chapter 37: tólf aura: „Ugyanennyit ért Gunnar cselédje, Kol is.” (p. 29)
  • Chapter 38: hundrað silfurs: „A következő áldozat egy szabad ember, Atli, Kol gyilkosa volt. Az érte fizetett váltság 100 ezüst, amely szintén reális, hiszen nem volt Njautl családjának rokona.” (p. 29)
  • Chapter 40: hundrað silfurs: „Ugyan a következő áldozat, Atli gyilkosa, Brynjólf rokona volt Hallgerdnek, Gunnar mégis csupán 100 ezüstöt kért érte.” (p. 29)
  • Chapter 43: tvö hundruð silfurs: „Brynjólf gyilkosa, Szabadult fia Thórd Njautl fiainak nevelőapja volt. Nem csoda tehát, hogy érte kétszeres váltságot, azaz 200 ezüstöt követelt Njautl.” (p. 29)
  • Chapter 45: tvö hundruð silfurs: „Szintén kétszeres váltság járt Gunnar rokonáért, Sigmundért.” (p. 29)
  • Chapter 145: manngjöldum: „Sokat számított az áldozat tekintélye és megbecsültsége. Ezt tükrözi a Brennu-Njáls saga egyik legfontosabb mozzanata, a gyújtogatók elleni per.” (p. 30)

Links

  • Written by: Viktória Gyönki
  • Icelandic translation: Zuzana Stankovitsová
Personal tools